Veszélyben a sulifa

Volt egyszer egy iskola.
Ez volt a teljes neve: Tulipán Utcai Általános Iskola.
Mi ebben a nagy szám? Nos, például itt ismerkedett meg egymással Molyka, Kockás és Miki az előző tanévben, melynek végén el kellett válniuk egymástól. De alighogy véget ért a nyári szünidő, a három jóbarát máris újabb rejtélyekkel találja szemben magát. Hová tűnhetett kedves osztályfőnökük, Elza néni? Mi történt Szépenszóló Violával? És vajon merre lehet az Égigérő Sulifa gondozója? Színre lép Pelligró Perrikolózó, a titokzatos törpe, és arra bíztatja a gyerekeket: kövessék az ökörnyál nyomokat és mentsék meg az Égigérő Sulifát a rá leselkedő veszélytől! Molyka, Kockás és Miki pedig elindulnak, hogy teljesítsék a rájuk bízott feladatot. Kalandjaik a rettenetes boszorok földalatti birodalmából egészen az Égbolt Kapujáig vezetnek, miközben mi is együtt izgulhatunk kis barátainkkal: vajon ezúttal is sikerrel járnak-e?

"Egy királyi fenség soha nem rágja a körmét! - ezt a szabályt a Királyképzőbe járó uralkodó tanoncok tanulják, olyan jópofaságok mellett, mint „pénzszórás a népnek" és „bevonulás győztes csata után". Ám az egyik tanítvány, a szép nevű Királyfia Miklós mégis visszavágyik a - majdnem teljesen átlagos... - Tulipán Utcai Iskolába, ahol az elmúlt tanévben barátokra talált a mindig könyveket bújó Molyka és a matematika rajongója, Kockás személyében. Szerencsére hőseink közös kalandjai folytatódnak, a megszokott derűs, könnyed és nagyon szellemes stílusban. Hosszú évek anyai tapasztalatával arra jutottam, hogy az a jó mesekönyv, amelyiken érezni, hogy az íróját is magával ragadta. Miközben olvastam, hogyan hárítják el hőseink az Égigérő Sulifára leselkedő veszélyeket, szinte hallottam Melinda kuncogását. Aztán a magamét." (Hulej Emese)