Kontextus és fenomén - Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husserl munkásságában

"A lappangó észt önnön lehetőségeinek megértésére ösztönözni, s ezáltal beláttatni vele, hogy a metafizika lehetősége az igazi lehetőség" - olvashatjuk Edmund Husserl program-meghatározásában. A munkásságát részben a klasszikus metafizika kritikájának szentelő filozófus végső célja ugyanis nem a metafizika mint olyan elvetése volt, hanem annak megreformálása, és biztos alapokra helyezése. Az, hogy választ adjon "a végső és legfőbb kérdésekre". Ebben a vállalkozásban az igazság fogalma kitüntetett szerepet játszott nála.

Husserl az igazság problémáját három szinten is vizsgálta: a hétköznapi, a tudományos elméletalkotást megelőző életben, a tudományos és végül a filozófiai kutatás területén. Az igazság mindhárom szintje összefügg, és kölcsönösen értelmezi egymást. A szélesebb szakmai köztudatban Husserl igazságfelfogásával kapcsolatban leginkább a végső megalapozás, a megingathatatlan, "apodiktikus" bizonyosságra való törekvés gondolata él. A jelen könyv egyik kulcstézise az, hogy érdemes közelebbről is megvizsgálni, amit Husserl konkrétan az igazság fogalmával összefüggésben mond, hogy ezt a sematikus képet némileg árnyaljuk.

A közelebbi elemzés azt mutatja, hogy Husserl szerint az igazságot mindhárom szinten egymásba fonódó evidenciák hálózataként kell felfogni; mindegyik szinten egymást átszövő, egymásba ágyazódó kontextusok rendszeréről van szó. Minden belátás árnyalja és szélesebb megvilágításba helyezi az összes többit. Ez azonban nem vezet nála parttalan relativizmushoz. A régebbi belátások bizonyos mozzanatai mindig megőrződnek, csak mindig többet jelentenek, mint korábban. Ez vonatkozik a filozófiai és a metafizikai belátások igazságára is; és ez vonatkozik végül magukra, Husserl belátásaira is.

MAROSÁN BENCE PÉTER (1978) a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatója és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó tanára. Tanulmányait az ELTE-n, illetve ösztöndíjjal Dublinban (University College Dublin), Wuppertalban (Bergische Universität Wuppertal) és Párizsban (Université Paris 1, Panthéon-Sorbonne) végezte. Fő kutatási területe Husserl és a fenomenológiai mozgalom, a témában írott cikkei magyar, angol és német nyelven jelennek meg.