Sima ügy

Frank Ryan autókereskedőként gályázik, de titokban kidolgozza a fegyveres rablás − vagyis a biztos meggazdagodás − tízparancsolatát. Az elmélet már csak megvalósításra, Frank pedig élete nagy találkozására vár – egy olyan fazonnal, aki vevő némi piszkos pénzszerzésre. Egy nap lefülel egy Stick nevű kocsitolvajt, be is fújja a rendőrségen, ám annyira lenyűgözi a fickó hidegvére és dörzsöltsége, hogy inkább kihúzza a slamasztikából, és beavatja tervébe.

Beindul az üzlet. Heti két-három szupermarket, benzinkút vagy italbolt kifosztása – gördülékenyebben már nem is alakulhatnának a dolgok, a cimborák lubickolnak a könnyen szerzett pénzben. Frank azonban vérszemet kap, egyre többet akar, és elkezdi megszegni saját szabályait. Nőnek a tétek, de nő a kockázat is: miután Frankék olyan keményfiúkkal állnak össze, akik más szabályok szerint játszanak, mint ők, kicsúszik a kezükből az irányítás. Hőseink pillanatok alatt válnak üldözöttekké: nemcsak a rendőrség figyeli őket, de egy csapatnyi bűnöző is a sarkukban liheg… Kiben bízhatnak még egyáltalán?

Elmore Leonard az alvilág ábrázolásának nagymestere: utánozhatatlan, fanyar humora és sziporkázóan eleven párbeszédei teszik talán legszórakoztatóbb gengsztertörténetévé a Sima ügyet.

„Emlékeznek a két gengszterre, ahogy hamburgerekről és talpmasszázsról lökik a dumát a Ponyvaregényben? Tévedés, ez nem Tarantino találmánya, hanem Elmore Leonardé. A Sima ügy főhősei a krimiirodalom legimádnivalóbb bűnözői.” – The Guardian

„A Sima ügy talán egyetlen hibája, hogy túl jó: egyszerűen kedvet csinál a fegyveres rabláshoz.” – The Guardian

„Fergetegesen mulatságos és véresen komoly. Maximális fordulatszámon pörög az elsőtől az utolsó oldalig – hamisítatlan Leonard.” – The Globe and Mail

Elmore Leonard − becenevén a detroiti Dickens − napjaink egyik legnépszerűbb krimiszerzői közé tartozik, munkásságát számos rangos díjjal ismerték el. Könyveit milliók olvassák világszerte, regényeiből többek között Quentin Tarantino és Steven Soderbergh rendezett filmeket.