A ​Lusitania titkai

Már ​tizedik hónapja tartott az első világháború, amikor 1915. május 1-jén a kor egyik leghatalmasabb, leggyorsabb óceánjáró hajója, a Lusitania útra kelt a New York-i kikötőből Liverpool felé, soha nem látott számú gyermekkel a fedélzetén. Az utasok meglepően nyugodtak voltak, annak ellenére, hogy Németország háborús zónává nyilvánította az Anglia körüli tengereket. A német tengeralattjárók, az U-boatok már hónapok óta rettegésben tartották az Atlanti-óceán északi részét. A Lusitania kapitánya, William Thomas Turner nagyon hitt az úriemberekhez méltóan korlátozott hadviselésben, melynek köszönhetően száz éve biztonságban voltak a civileket szállító hajók. Németországnak ugyanakkor feltett szándéka volt, hogy megváltoztatja a játékszabályokat, és Walther Schwieger, az Unterseeboot–20 kapitánya készségesen valósította ezt meg. Eközben egy szigorúan titkos brit hírszerző különítmény követte Schwieger U-boatjának mozgását, de erről senkinek sem számolt be. Miközben az U–20 és a Lusitania Liverpool felé haladt, számtalan erő, hatalmasak és fájdalmasan kicsinyek – önhittség, köd, egy gondosan őrzött titok és más dolgok – egyesültek, hogy a történelem egyik legnagyobb szerencsétlenségét okozzák.