Komédiások - a szürke eminenciás

Hollós Korvin Lajos költő, író (a Korvin nevet Korvin Ottó emlékére vette fel). Kitanulta az orvosműszerészi szakmát. Bécsben, majd 1939-ben Párizsban egy félévet töltött. Inaskorától fogva verselt, novellákat írt. 17 éves, amikor első novellája megjelent. Korán tevékeny és vezető szerepet játszott a munkás-kultúrmozgalomban, szavalókórusokat szervezett. Kórusversei a hazai munkásmozgalomban népszerűek voltak. 1924-től, mint szállítóvállalati tisztviselőnek számos lehetősége volt antifasiszta műveknek az országba való csempészésére. 1930-ban forradalmi hangú verseiért elítélték. 1933-ban elvesztette állását. Ettől fogva kizárólag irodalomból élt. Szerk. a Kórusművészetet. 1935-ben a Nyugat novellapályázatának nyertese. Állandó rendőri megfigyelés alatt állt. Ekkor már ismerték nevét, s a 30-as években nyolcszor tartóztatták le és öt ízben ítélték fogház vagy börtönbüntetésre, s valójában csak 1957-től kezdve jelenhettek meg zavartalanul kötetei. (Magyar Életrajzi Lexikon)