Az Őrző hajnala

Füko vagyok. Az Őrző. Engem választottak ki a feladatra, hogy megvédjem a valóságot, amit ismerünk és az Álmot, amiről elfeledkeztünk – mindazt, amit a Rémálmok Ura elpusztítani készül.

A látszólag csendes andalúz kisváros megdöbbentő titkot rejt. Olyan titkot, amely alapjaiban rengetheti meg az általunk ismert világot. Az emberek mégsem sejtik, milyen szörnyű végzet leselkedik rájuk. Egyedül Füko, a patterdale terrier tudja, mi közeleg, de azt még ő sem látja előre, mit tartogat számára a sors. Fogadott családja, társa és az emberiség sorsa múlik azon, képes lesz-e felkészülni az Őrző szerepére, hogy megvédje mindazt, ami fontos.

Fūko szíve dübörgött, akár a Taiko-dobok, és átfutott az agyán, vajon meghallhatja vagy észreveheti-e valaki. A félelem feljebb kúszott a gyomrából, de ez az érzés semmiség volt ahhoz a rémülethez képest, amely akkor öntötte el a szívét, amikor meghallotta az álmából ismert hangot. – Erasmus! – recsegte a hang. Túlságosan megbabonázta a látvány ahhoz, hogy sarkon forduljon, és elmeneküljön. Mancsát szilárdan a talajnak vetve egy helyben maradt, és rájött, hogy a disszonáns hang bénította meg.