Nincs kegyelem

"Wardes csendbiztos gyanútlanul állt a folyóparton, mert a Húsos Farkas fegyvertelen kézzel lépett eléje a bokrok közül, és megemelte a kalapját. De nem mondta azt, hogy „jó napot”, hanem kivett a kalapjából egy revolvert, és főbe lőtte vele a csendbiztost. Mindez oly gyorsan és váratlanul történt, hogy a Denveri Kopó hírhedt ügyessége sem előzhette meg a halálos lövést.
– Hej, Fernandez – rikoltotta a rablóvezér, akit széles arca és vastag ajkai miatt neveztek Húsos Farkasnak. Egy megrettent mesztic lépett ki a bokrok közül, és tétován nézett hol a halottra, hol gazdájára, aztán hebegve mondta:
– Ez... meghalt uram.
– Azt hitted tán, hogy dalolni fog, miután főbe lőttem? Cipeld oda a bokrok mögé, te barom! Mikor Wardes teteme a bokrok mögött volt, Húsos Farkas parancsot adott Fernandeznek:
– Hívd a fiúkat! De ne szólj arról, ami történt.
– Ó, Farkas... Ez nem volt igazi harc...
– Na és?! Tán jártatni akarod a szádat?
– Fernandez néma, és Fernandez nem lát. A Farkas az ő ura – felelte remegve, mert a hatalmas rabló szeme villant, és a revolver felé nyúlt…
– Csak még azt mondd meg: ez volt a híres csendbiztos, akit Keletről küldtek ide?
– Eltaláltad! Ez a Denveri Kopó! Wardes, aki híresebb az Államokban, mint amilyen Buffalo Bill volt valamikor! Wyomingban kipusztította a rablókat. Senki sem menekült meg előle, akit üldözött. Most itt van! – És belerúgott a tetembe. – Eredj!"