Útmutató az ezoterikus gyakorlatokhoz - A megvilágosodás ösvénye

Bárki is törekszik ezoterikus fejlődésre, mindenek fölött tisztában kell lennie azzal, hogy bizonyos roppant egyszerű formulák olyan erőt rejtenek, ami akkor fejti ki hatását, ha ezek a formulák vagy mondatok életre hívatnak a lélekben. Nem ragadhatja meg ezek valós jelentését, ha csupán az intellektus segítségével akarja e mondatokat megérteni. Így kevéssé fognak bármit is jelenteni a számára. Bizonyos ideig meg kell töltenie belső lényének egészét egy ilyen mondattal, elkötelezve mellette önmagát lelke minden erejével. Egy ilyen mondat a „ Létezem”.

A jelenkori emberi létezés titka valójában ebben a mondatban rejlik. Csak egy, a mai földi emberhez hasonló külső formával rendelkező lény képes elgondolni, érezni, és akarattal felidézni e szót. Egy ilyen lény alakjának úgy kellett létrejönnie, hogy a testben működő összes erő célja a boltozatos arc alakja kellett hogy legyen. Ez a boltozatos arc és a „Létezem” egymáshoz tartoznak. Az emberi alak korai evolúciójában volt egy szakasz, amikor még nem érte el ezt az arcot. Akkoriban a „Létezem”-et nem lehetett belül elgondolni, sem akarni, sem érezni. Helytelen lenne azonban azt gondolni, hogy a test alakja, ahogy az fentebb leírásra került, önmagában képes lett volna előhívni a „Létezem”-et. Ez a „Létezem” már jelen volt, csak még nem tudta magát megfelelő módon kifejezésre juttatni. Csakúgy, mint ahogy most az ember testi alakjában fejezi ki magát, úgy tette korábban ezt a lélek világában. A „Létezem”-nek ez az az ereje, ami a régmúltban egyesülve a mai arcformával nem rendelkező emberi testtel, hozzásegítette a homlokot jelenlegi alakjához. Ezért van az, hogy ha az ember mélyen a „Létezem”-be süllyed, megérezheti magában az erőt, ami jelenlegi alakjába formálta. Ez az erő pedig magasabbrendű azoknál, amik a mindennapi életében érezhetik hatásukat. Mert a lélek teremtő ereje az, ami a lélekből a testi természetet kialakítja.