Magyar karácsony

Szigethy Gábor - Szenteste Kétezer éve ismerjük a történetet: József és áldott állapotú felesége, Mária, Názáretből elindult Betlehembe, mert a rómaiak által elrendelt összeírásra ott kellett jelentkezniük. A városban – vagyontalan vándorok – senki sem fogadja be őket éjszakára, egy városszéli rozzant istállóban húzódnak meg, és újszülött kisfiát Mária szalma közé, jászolba fekteti. A hűvösödő éjszakában az állatok – ökrök, bárányok, szamarak – leheletükkel melengetik a szalmaágyon didergő Megváltót. Kétezer éve írók, festők, kiművelt írástudók és iskolázatlan parasztemberek, evangélisták és költők, papok és beszédes kedvű polgárok mesélik, színezik, díszítik aranyfüsttel Jézus Krisztus születésének titokzatos történetét.
Magyar Karácsony. A 16. században eleink már anyanyelvünkön olvasták az evangéliumot. Szilveszter János (1541) és Károli Gáspár (1590) veretesen zengő verssorokban magyarul mesélik el a Jézus Krisztus születéséről Máté és Lukács evangélisták által ránk hagyományozott szent legendát. Pázmány Péter áhítatos latin himnusszal köszönti Szűz Máriát, Magyarország liliomos védasszonyát; háromszáz évvel később majd kortársunk, Babits Mihály álmodja hűtlen-hűséggel magyarrá e Mária himnuszt.