Elindula boldogságos szép Szűz Mária

Takács György kötetében mintegy négyszáz ráolvasást közöl, amelyeket 1995 februárja és 2008 novembere között gyűjtött a csíki, gyergyói és kászoni székelyek, valamint a gyimesi, hárompataki és Úz menti csángók körében, jórészt tehát a hajdani Csíkszék, a későbbi Csík vármegye területén. A modern gyűjtési technikákkal rögzített hanganyag a nyelvjárási sajátságokat tükröző lejegyzésben, a szövegek elhangzásának körülményeivel, a kísérő gesztusok, cselekmények pontos leírásával kerül bemutatásra. A könyvben olvashatók az adatközlők beszámolói is a ráolvasás körülményeiről, céljáról, a szövegek átörökítéséről, tanulásáról, írott forrásairól. A közreadó tematikus csoportokba sorolta adatait; a legterjedelmesebb fejezeteket az igézet gyógyítására, valamint a zivatar elűzésére mondott szövegek képezik. A kötetet egy hosszú bevezető, az egyes szövegcsoportokat pedig egy-egy rövidebb tanulmány indítja illetve zárja le. Ezekben a szerző utal a nem teljes hosszukban közölt, kismértékben eltérő szövegvariánsokra, egy-egy szövegtípus elterjedtségére, párhuzamaira, és sok esetben a ráolvasások szövegéből és használatuk hátteréből megfejthető hiedelmek kulcsmotívumaira, azok értelmezésére is. Az olvasó e köteten keresztül egy töredékeiben még ma is élő, valamikori gazdag hiedelemvilág dokumentumaiba nyerhet bepillantást, amikor ezeknek a „hasznos” szövegeknek még komoly szerepük volt a mindennapi élet szükséghelyzeteiben. Ezen túl egy költői szépségekben is bővelkedő szövegvilág is elénk tárul a könyvből, amelynek példáit a „huszonnegyedik órában” sikerült rögzítenie Takács Györgynek. Takács György (sz. 1965) folklórkutató polgári foglalkozása mellett az 1980-as évek második felétől kezdve rendszeresen és nagy intenzitással végzett néprajzi gyűjtést Székelyföldön és Gyimesben, valamint Székelyföld és Moldva határvidékén, a hiedelemmondák, imádságok, ráolvasások témáiban. Számos, szakfolyóiratokban is megjelenő folklorisztikai tanulmánya mellett több kötetben tette közzé gyűjteményének egy-egy tematikus csoportját (a legfontosabbak: Aranykertbe’ aranyfa. Gyimesi, hárompataki, Úz-völgyi csángó imák és ráolvasók, 2001; Kantéros, lüdérc, rekegő. Hárompataki csángó hiedelemmondák, 2004). Utóbbi kötet 2005-ben a Magyar Írószövetség „Év Könyve” díjában részesült.