Talpra magyar!

Haza és haladás
E jelszóba belesűrűsödött mindaz, amit a reformkor nemzedéke a zászlajára tűzött. A nemesség legjobbjai a diétákon magyar államnyelvért, független igazgatásért, polgári szabadságjogokért küzdöttek, jobbágyfelszabadítást követeltek. Széchenyi István a közlekedés és az ipar fejlesztésének kezdeményezésével az ország gazdasági felemelkedését tartotta szem előtt. Kossuth Lajos az Országgyűlési Tudósításokkal, a Pesti Hirlap vezércikkeivel, a Védegylet szervezésével szélesítette az érdekegyesítés gondolatának táborát.

A kiművelt emberfő a nemzet igazi hatalma
A Tudós Társaság a tudományok anyanyelvű kiművelésén munkálkodott, a Pesti Magyar Színház bemutatta Erkel Hunyadi László című operáját. A divat, a társasági élet már nyugati mintákat követett. Gőzhajóval két nap alatt el lehetett jutni Bécsbe, megindult a vasútközlekedés is. Elkezdődött a gyáripar kiépülése, a városok klasszicista stílusú épületekkel gazdagodtak, Pest kövezett utcáin omnibusz járt.

Népek tavasza
1848 elején szerte Európában fellobbant a forradalmak lángja. A bécsi felkelés hírére a márciusi ifjak kinyomtatták a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt, a cenzúra eltöröltetett. A nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, és mindenbe beleegyezett. Pesten vér nélkül győzött a forradalom! V. Ferdinánd kénytelen-kelletlen jóváhagyta Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezését, és szentesítette az áprilisi törvényeket.

Tenni kevés, de halni volt esély
A pákozdi csata után, a télvíz idején vívott önvédelmi harcokban megedződött a honvédsereg. 1849 tavaszán a Görgei vezette had már sorra aratta győzelmeit, Bem tábornok kikergette az ellenséget Erdélyből is. Május végén újra magyar zászló lengett a budai vár fokán. Az orosz intervenció, a két birodalom haderejének nyomasztó fölénye azonban megpecsételte a magyar szabadságharc sorsát. A nemzet szabadságvágyát azonban nem irthatta ki.