Toronyiránt

„Minden történet úgy kezdődik, hogy valaki útnak indul. S az, amikor valaki útnak indul, az másvalakinek fáj…” Merről jönnek és hová visznek az utak. S az utak mentén megtalált emberek merre tartanak. Honnan ismerősek az arcok? A mezítlábas gyerekek lábujjainak poros gyöngye miért késztet mosolygásra, s a következő pillanatban miért szorítja össze a torkomat? Szeretek nekieredni, csak úgy toronyiránt. Dűlőkön, földutakon barangolni. Vagy éjszakai csöndes utcákon járni. Hogy kikkel találkoztam, s mi a találkozások üzenete… Erről szól ez a könyv. Mindegy, hogy Nyírmada mellett egy akácosban jár, vagy Borneo szigetén. Egy kecskepásztorhoz utazik az Alföldre, vagy Mexikóba egy elfelejtett pillanatért – mindhez ugyanaz az út vezet. A szerzőnek és beszélgetőtársainak befelé figyelő útja. Amit, ha a könyvben végigjárunk, fogódzókat találunk a magunk megszenvedett, megáldott, életünk utolsó pillanatáig tartó utazásához.