F. Várkonyi Zsuzsa neve mára szinte elválaszthatatlan a magyar pszichológiai gondolkodás megújulásától és az emberi lélek irodalmi igényességgel való bemutatásától. Az írónő különleges szerepet tölt be a kortárs szépirodalom világában, hiszen munkássága nem csupán a szakmai érdeklődőknek szól, hanem széles olvasói réteget érint meg azzal, hogy a lélektani témákat élményszerűen, érthetően és mélységgel teli módon tárja fel. Zsuzsa műveiben a történetmesélés és a pszichológiai ismeretek szinte észrevétlenül fonódnak össze, így az olvasó egyszerre kap útmutatást, felismeréseket és maradandó érzelmi élményt.

Pszichológusi pályafutása során mindig arra törekedett, hogy a tudomány nyelvét lefordítsa a mindennapok nyelvére. Trénerként és előadóként rengeteget dolgozott emberekkel, és ezek a tapasztalatok egyértelműen visszaköszönnek könyveiben. Valós helyzetekből, emberi drámákból és változási folyamatokból merít, amelyeknek irodalmi ábrázolása által kialakul egy különleges, bensőséges hang. Talán éppen ez az oka annak, hogy írásait sokan a pszichológiai ismeretterjesztés és a szépirodalom határán helyezik el.

Első jelentős sikere, a „Férfiidők lányregénye” nemcsak egy nő személyes fejlődéstörténete, hanem egy egész korszak lenyomata. A regény a 20. századi történelem és a női szerepek alakulását egy olyan narratíván keresztül mutatja be, amely mélyen emberi és mégis társadalmi távlatokat nyit. A mű irodalmi értékét az adja, hogy miközben komoly pszichológiai rétegeket tár fel, stílusa lebilincselő, érzelmekkel teli, ami a mai szépirodalom releváns és sokat idézett darabjává teszi.

A szakmai olvasók körében különösen népszerű műve, az „Asszertív kommunikáció”, olyan alapvetéseket fogalmaz meg, amelyek az élet számos területén alkalmazhatók. Bár tematikájában inkább gyakorlati, mégis magán hordozza Zsuzsa írói érzékenységét, amely lehetővé teszi, hogy a könyv túlmutasson a puszta tanácsadás keretein.

Későbbi munkái – például „Tanulom magam”, „Sors és sérülés” – tovább mélyítik azt az irányt, amelyben a pszichológia és a történetmesélés egymást erősítik. Ezek az írások a mindennapi élet láthatatlan konfliktusait és érzelmi folyamatait hozzák közel az olvasóhoz, így újabb bizonyítékai annak, hogy F. Várkonyi Zsuzsa a mai magyar szépirodalom egyik legsokoldalúbb és legnagyobb hatású alkotója.

Művei nemcsak olvasmányok: útmutatások, tükrök és kapaszkodók is egyben, amelyek segítenek megérteni önmagunkat és kapcsolódásainkat. Ez az a maradandó érték, amelyet csak a legjobb szerzők képesek adni.