Kovács Petra neve mögött egy olyan rejtőzködő alkotó áll, aki tudatosan választotta az anonimitást, hogy ne a szerzői imázs, hanem kizárólag a műve beszéljen helyette. Ez a titokzatosság különleges aurát von a munkássága köré, hiszen az olvasók csak a szövegből következtethetnek az író személyiségére. Annyi bizonyos csupán, hogy korábban évekig a közigazgatási szférában, köztisztviselőként tevékenykedett, és ez a háttér érezhetően nyomot hagyott a látásmódján. Tapasztalatai segítettek neki abban, hogy tűpontos reflexiókat fogalmazzon meg a hazai közéletről, a bürokrácia útvesztőiről és a társadalmi feszültségekről, miközben mindezt a szórakoztató irodalom köntösébe öltözteti.
A szerző bemutatkozó regénye, a Zászló, Kóla, szív, merőben eltér a műfajban megszokott kliséktől. Nem egy klasszikus szerelmi történetet kapunk, és nem is egy elvont szépirodalmi kísérletezést, hanem egy olyan narratívát, amely a mai magyar valóság legégetőbb kérdéseit feszegeti. Kovács Petra stílusa bravúrosan ötvözi a könnyedséget az iróniával, így alkotása a szórakoztató irodalom egyik legizgalmasabb és legmélyebb példájává válik. A címben szereplő három motívum szimbolikus jelentőséggel bír: a zászló a kollektív identitásunkat és politikai hovatartozásunkat, a kóla a globális populáris kultúra hatásait, a szív pedig a legbelsőbb, legszemélyesebb érzelmi vívódásainkat jeleníti meg.
A Zászló, Kóla, szív cselekménye során hús-vér karakterekkel találkozunk, akiknek dilemmái és vágyai kísértetiesen emlékeztetnek a saját mindennapi küzdelmeinkre. A regény legnagyobb erénye, hogy miközben leköti az olvasót a gördülékeny történetvezetéssel, folyamatosan gondolkodásra is készteti. Kovács Petra bebizonyítja, hogy a szórakoztató irodalom képes lehet a társadalmi értékválságok és az emberi kapcsolatok komplexitásának hiteles ábrázolására anélkül, hogy szárazzá vagy nehézkessé válna.
Az írónő kritikus és olykor éles hangvétele miatt a könyv több mint egyszerű kikapcsolódás; egyfajta társadalmi látlelet, amely kendőzetlen őszinteséggel beszél rólunk, a jelenünkről és a minket körülvevő világról. A Zászló, Kóla, szív önmagában is elegendő ahhoz, hogy kijelölje a szerző helyét a kortárs palettán, hiszen írása bebizonyítja: a szórakoztató irodalom műfaján belül is létrehozható olyan markáns és maradandó tartalom, amely egyszerre szórakoztat és ébreszt rá minket a közös valóságunk ellentmondásaira.